MIT TEHETÜNK?
Mit tehetünk?
Egyedül nem sokat. Együtt annál többet.
Egy szülő, aki egyedül próbál választ kapni a kérdéseire, könnyen falakba ütközhet. Telefonál, levelet ír, magyarázatot kér, esetleg panaszt tesz. Közben dolgozik, családot nevel, és nincs ideje arra, hogy jogszabályokat, nemzetközi egyezményeket vagy tudományos kutatásokat elemezzen.
A sok egymástól független tiltakozás ráadásul nem feltétlenül vezet eredményre. Előfordulhat, hogy az intézmények inkább védekező álláspontra helyezkednek, szigorítják eljárásaikat, és a szülők továbbra sem kapnak érdemi válaszokat.
Ezért nem elegendő a felháborodás. Szervezettségre, felkészültségre és közös fellépésre van szükség.
Amikor a jogszabályokra hivatkoznak…
Gyakran találkozunk olyan érveléssel, amely emberi jogokra, nemzetközi egyezményekre vagy az Európai Unió jogszabályaira hivatkozik.
Ilyen dokumentum például az Európai Unió Alapjogi Chartája.
De hány szülőnek van ideje arra, hogy elolvassa, értelmezze, és ellenőrizze, valóban azt mondja-e a dokumentum, amit az arra hivatkozó fél állít?
Egy jogszabályra történő hivatkozás önmagában még nem bizonyítja, hogy az adott értelmezés helyes.
Meg kell vizsgálni, hogy az idézett rendelkezés valóban alkalmazható-e az adott helyzetre, kötelező erejű-e, és hogyan viszonyul a szülők, a gyermekek és az oktatási intézmények jogaihoz.
A szülőknek nem kell jogásznak lenniük ahhoz, hogy jogaik legyenek. De szükségük van egy szervezetre, amely utánanéz, valóban létezik-e az a jogszabály, amellyel el akarják hallgattatni őket.
Mi történik, ha a szülő nemet mond?
Európa több országában a szülők vallási vagy lelkiismereti kifogás alapján nem vonhatják ki automatikusan gyermekeiket a kötelező szexuális nevelési órákból. Németországban ilyen ügyekben már pénzbírságot, illetve elzárást is alkalmaztak.
Ezért fontos megérteni, hogy a szülői nevelési jog, az állam oktatási feladata és a gyermek jogai között jogi konfliktusok alakulhatnak ki.
Különösen fontos kérdés:
Mi történik akkor, amikor a szülő nevelési döntését a gyermek információhoz való jogának korlátozásaként értelmezik?
Ki dönti el, milyen információt, milyen életkorban és milyen módszerrel kell átadni a gyermeknek? Ki vizsgálja az oktatási programok tudományos megalapozottságát? Ki ellenőrzi a külső szervezeteket? És hogyan érvényesül mindebben a szülő beleszólási joga?
A gyermekek jogai fontosak. A szülők jogai is azok. Egyiket sem lehet egyszerűen eltörölni a másikra hivatkozva.
Mit tudunk közösen megtenni?
A Szülők Szervezetével olyan országos közösséget építünk, amelyben a szülők tapasztalatai, a szakértők tudása és a közös fellépés lehetősége találkozik.
Közösen képesek lehetünk arra, hogy:
Feltárjuk és dokumentáljuk az iskolai programokkal, oktatási módszerekkel és külső szervezetek tevékenységével kapcsolatos szülői aggályokat.
Megvizsgáljuk a vitatott állításokat, azok tudományos, pedagógiai és jogi hátterét.
Ellenőrizzük a jogszabályi hivatkozásokat, és közérthető tájékoztatást készítsünk a szülők számára.
Hivatalos tájékoztatást és elszámoltathatóságot kérjünk az illetékes intézményektől és hatóságoktól.
Segítsük a jogszerű érdekképviseletet, a panaszok és jogorvoslati lehetőségek megismerését.
Országos szülői hálózatot építsünk, hogy a visszatérő problémák ne elszigetelt esetekként jelenjenek meg.
Miért fontos az összefogás?
Mert egyetlen szülő kérdését könnyű elszigetelten kezelni. Ha azonban sok család ugyanazzal a problémával találkozik, és azt közösen, dokumentáltan, szakmailag felkészülten képviseli, már egészen más helyzet alakulhat ki.
Nem az a célunk, hogy minden szülő külön-külön harcoljon az intézményekkel.
Az a célunk, hogy ne kelljen egyedül harcolnia.
A szülők adják az erőt. A szakmai felkészültség adja a hátteret. Az összefogás teremti meg az érdekképviselet lehetőségét.
A Szülők Szervezete az Őrzők Fája projekt részeként ezért jött létre.